Fogágybetegség_Kezelés

Kezelés

Egyénre szabott kezelési tervek

A fogágybetegség kialakulását különböző kórokozók okozzák, lefolyását általános betegségek, szerzett vagy öröklött állapotok, hajlamosító tényezők befolyásolhatják. Ezeket alaposan fel kell deríteni, hogy a kezelés stratégiáját a siker esélyével lehessen megtervezni. Csodaszerek nincsenek, csak alapos vizsgálatokon nyugvó, a legújabb tudományos módszereket felhasználó egyénre szabott kezelési tervek. Ennek érdekében a fogágybetegség diagnosztizálásához a következő vizsgálatokat végezzük:

 

1. Általános állapotfelmérés

Egy kérdőíven rákérdezünk általános betegségek meglétére, amelyek befolyásolhatják a fogágybetegség kialakulását, vagy összefüggésbe hozhatók a fogágybetegséggel

 

2. Fogászati állapotfelmérés

Felmérjük a páciensek fogápolási szokásait. Helyi, szájüregi tényezőket térképezünk fel, amelyek befolyásolhatják a fogágybetegség kialakulását és a kezelését. Korábbi fogászati beavatkozásokat mérünk fel, és parodontológiai szempontból kiértékeljük.

 

3. Röntgendiagnosztika

Komplett, ún. kisröntgen-státusz alapján történik. Ugyan a panoráma-röntgen is segít, de a különböző fogcsoportokról speciális módszerrel készített kisröntgenek sorozata nagyobb diagnosztikus értékkel bír.

 

4. Parodontológiai állapotfelmérés

Minden fog körül 6 helyen megmérjük a tasakok mélységét, az ínyvisszahúzódás (recesszió) mértékét, megállapítjuk az ún. szondázási ínyvérzés indexét, többgyökerű fogaknál furkációérintettség-vizsgálatot végzünk, és a fogmozgathatóságot is megvizsgáljuk.

 

A fenti adatok alapján történik a diagnózis felállítása és a kezelési terv kidolgozása. A kezelés (bázisterápia) után további kontrollvizsgálatok szükségesek. Különösen lényeges az ún. újraértékelés, ami kb. 3 hónappal a kezelés után egy újabb komplett parodontológiai állapotfelmérést jelent. Ekkor újra rengeteg adatot kapunk, amelyek a kiindulási adatokkal összevethetők, így objektív módon megállapítható a kezelés sikere, vagy sikertelensége. A sikernek objektív kritériumai vannak. Ilyenkor lehet arról dönteni, hogy szükséges-e parodontológiai sebészeti beavatkozásokat végezni, vagy kezdődhetnek-e az egyéb fogászati beavatkozások, pl. fogszabályozás, implantáció.
 

Csak egy sikeres parodontológiai kezelés után lehet az egyéb fogászati kezeléseket (fogszabályozás, implantáció) elvégezni, különben ez utóbbi kezelések sikertelenségének az esélye az átlagosnál jóval nagyobb!

 

Terápiás eljárások a betegség kezelésére

A fogínytasakok megtisztítása során a kezelés fő célja, az úgynevezett biofilm eltávolítása, mely a parodontitist okozó baktériumokat tartalmazza. Ez gyökérsimítás útján történik. Ennél a „mélytisztításnál” a fogorvosok és a szájhigiénikusok a fogíny alatt dolgoznak. Parányi eszközökkel tisztítják meg a gyökereket, majd polírozzák. Így egy sima felületet kapunk, melyen nehezebben tapad meg a lepedék. A gyökértisztítást helyi érzéstelenítés mellett végzik.

Fogágybetegség_kezelése

Az ábra a fogínytasakok hagyományos és lézeres tisztítását szemlélteti

Amennyiben agresszív baktériumok a fogágygyulladás kiváltói, akkor a megfelelő hatású gyógyszerekkel, gyakran egyszerre több antibiotikummal is kell kezelni a betegséget. Ezeket tabletta formájában kell bevenni. Az összes fog körül található összes tasakot 24 órán belül ki kell tisztítani, és a gyógyszer szedését is azonnal el kell kezdeni.

Egy tasak minél mélyebb, annál kevésbé hozzáférhető még speciális műszerekkel is, teljes gyógyulás ezért nem mindig érhető el. De még ebben az esetben is a hagyományos tasaktisztítás az első lépés, mert csökkenti a baktériumok mennyiségét, és beindíthatja a gyógyulási folyamatokat. Ha ez az első beavatkozás nem, vagy csak korlátozottan sikeres, előtérbe kerülnek a sebészi kezelések. Ez gyakran a tasakok sebészi megszüntetését jelenti, de bizonyos esetekben az elpusztult szöveteket újra fel lehet építeni. 

 

 

>>Végezze el fogágybetegség tesztünket